A szelektív gyűjtés csak az első lépés!

Az elkövetkező évek egyik nagy fejlesztésébe vág bele a Körös-szögi Kistérségi társulás azzal a pályázattal, ami segíteni fogja a környéken élő 40.000 ember hulladékgyűjtési szokásainak megváltoztatását, a városgazdálkodás és a közszolgáltatók teljes infrastruktúrájának modernizálását. A társulás tagjai (Szarvas, Csabacsűd, Gyomaendrőd, Kardos, Kondoros) várják a beruházás indulását, hogy a lakossággal együttműködve csökkenteni tudják a lerakóra kerülő hulladékok mennyiségét, növelve az újrahasznosítás mértékét, a környezettudatosság szintjét és ezáltal a kistérség turisztikai vonzerejét!

Gyomaendrődi hulladéklerakó

Gyomaendrődi hulladéklerakó

Az induló projekt kapcsán lehetőség volt a helyi hulladékudvarok és egy hulladéklerakó meglátogatására. Ez önmagában mindig egy érdekes túra, hiszen egy pillanatfelvételt láthatunk a lakosság hulladékgyűjtési szokásairól.

Elsőként a Szarvason található KOMÉP Városgazdálkodási Kft. telephelyét mutatták be. Pákozdi János ügyvezető elmondta, hogy nagy szükség van a projekt adta eszközfejlesztési lehetőségre, hiszen a hulladékok szelektív gyűjtése régóta működik a településen, de a továbblépéshez (begyűjtés és az újrahasznosítás nagyobb arányához) már elengedhetetlen a pályázatba foglalt eszközbeszerzés és fejlesztés.

Ha elszántak a kollégák:

A telephely vezetője körbevezetett a hulladékudvaron, ahol látszódott, hogy a különböző frakciókat más-más helyen gyűjtik szelektálva. Ehhez persze az is kell, hogy eleve helyesen szelektálva érkezzenek ide a hulladékok. Van, ahol a válogatás még kézi erővel folyik, de ennek – és a meleg – ellenére mindenki lelkiismeretesen végzi a munkáját. Az újrahasználat a szelektáláson túl a telephely vezetője szerint elengedhetetlen!

korosszog_sajto_bejaras_2015_06_08_P02

A KOMÉP vezetőinek és dolgozóinak hozzáállása és elszántsága követendő példa lehet minden közszolgáltató számára. Olyan újrahasznosítást és újrahasználatot dolgoztak ki, amit sokan megirigyelnének. Az egyik ilyen remek ötlet, hogy a beérkezett, még használható befőttes üvegeket külön kalodákba válogatják és tisztítás után a helyi piacon értékesítik. Kiváló példa továbbá, hogy a hulladékként kezelt faanyagot a saját asztalos üzemükben újragondolják és égetés helyett padokat, táblákat, installációkat készítenek belőlük.

De nemcsak Szarvast érinti a projekt, így a sajtóbejárás a gyomaendrődi hulladékudvaron (Gyomaközszolg Kft.) folytatódott. Itt Fekete József ügyvezető igazgató elmondta, hogy Gyomaendrődön is óriási segítség lesz ez a beruházás. Ők például a gyűjtőszigetes gyűjtés mellett és a házhoz menő gyűjtés teljes megvalósulásáig nejlon zsákokat osztanak a lakosság számára, hogy abba készítsék ki a megfelelő napokon hasznosítható hulladékaikat. Egyelőre a lakosság 15-20%-a fogékony csak az ilyen, máshol már rutin módszerekre. Hallható volt a bejárás során, hogy mennyire fontos az edukáció, hiszen télen például rendkívül kevés hulladék érkezik a telepre, mert ami égethető, az el is ég, s ennek egészségügyi- és gazdasági kárairól tájékoztatni kell az lakosságot. A gyomaendrődi telephely gép-, és emberhiánnyal küzd, amit szintén képes megoldani ez a pályázati forrás. A cégvezetés és a kollégák itt is készen állnak a kihívásra.

Nagy még az előttünk álló feladat

körösszög-81

Statisztikai adat: Magyarországon az összes lakossági hulladék 67%-a lerakóra kerül, tehát nem kezdünk vele semmi hasznosat. Csak lepakoljuk. Ez nagyon magas szám. Van olyan ország, ahol ez a szám 99%, de nem ez a követendő példa. A Gyomaendrődön található hulladéklerakóban jó szemlélettel találkoztunk. A telephely 30 évre tervezett, ami azt jelenti, hogy a megnyitástól számított 30 évig, un. depókba, 15-20 méter magas, 2 hektáros kalodákba rakodják le szemetünket. Amint egy depó megtelik, azt lezárják és nyitnak egy újat.

Ezért fontos és elengedhetetlen minden projekt legfontosabb részeként, hogy ne csak csővégi technológiákat fejlesszünk, hanem előzzük meg a hulladék keletkezését, vagy ha már megtörtént, legalább a természet és a kor kihívásainak megfelelően szelektíven gyűjtsünk, hogy a lerakó helyett újrahasznosítható legyen ez a sok hasznos anyag. A projekt nagy hangsúlyt fektet a komposztálás népszerűsítésére és fontosságára. A keletkező biohulladék feldolgozása és helyben történő felhasználása rendkívüli előnyökkel jár. Ez a fajta hasznosítás nagyban elősegíti a lakosság és hulladékgazdálkodási közszolgáltatók együttműködését, hiszen az így gyűjtött biohulladék túlnyomó többségében tiszta, szennyező anyagoktól mentes és minőségi komposzt előállítására alkalmas.

Számos környezetkímélő hulladékkezelési technológia létezik, a régi szokásainkon szükséges változtatni. Kiemelt fontosságú a lakosság hulladékhoz való hozzáállásának fejlesztése, az ipari szereplők meggyőzése arról, hogy a régi rutin megváltoztatásával sokat tehetnek a környezetért. Sokan felismerték már, hogy ez a szemlélet versenyelőnnyel jár. Kiváló szakemberekkel találkoztunk mindegyik telephelyen, a tettvágy érezhető, a szakma elkötelezett amellett, hogy a hulladékot a maga méltó módján, a mai kor technológiájának szintjén kezeljük, megőrizve földünket egy következő generációnak.

“A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”

A “Körös-szögi Kistérség Hulladékgazdálkodási Rendszerének továbbfejlesztése” projekt (KEOP-1.1.1/C-13-2013-0043) a Széchenyi 2020 program keretében, Magyarország Kormánya és az Európai Unió Kohéziós Alapja támogatásával valósul meg. A projekt várható beruházási költsége: nettó 525.400.000 Ft. A beruházási elemek várható átadása: 2015. szeptember 30.

A beruházás részletei itt tekinthetőek meg

A sajtóbejárás fotógalériája

Írta: Horányi Tibor

A hozzászólások le vannak tiltva.