Kondoros

Kondoros Város nevének eredete

Elnevezéséről megoszlanak a vélemények: van, aki Kondor nevű földesúr nevéből, van, aki a kondorkeselyű madárról származtatja.

Kondoros Város története

Maga a falu Szent István király uralkodása idején alakult. 1241-ben a tatár pusztítás elsodorta. A 16. század közepén jelentős településnek számított. Annyi bizonyos, hogy 1590-ben a töröktől az egri vár számára szolgáló faluként váltották vissza. A későbbiekben teljesen elpusztult. 1740 körül az akkoriban fontos aradi út mentén felépült a máig nevezetes csárda épülete, vendégfogadó postaállomásként. Épületéhez fűződik a puszták betyárjainak romantikája, Rózsa Sándor legendája. A mai Kondoros megalapítása 1875-ben történt. Petőfi István – Petőfi Sándor testvéröccse – kiscsákói gazdatiszt javaslatára fogadták el a község első pecsétjét. Ő volt az önálló község első pénztárnoka.

Kondoros Város címere

kondoros_cimer

Forrás: nemzetijelkepek.hu

Jobb felső és bal alsó mezők megegyeznek, zöld szín mázúak és arannyal vízszintesen vágottak. Ez szimbolizálja a nyolc utat, mely a község középpontjába, a környező településekből, városokból, országokból a csárdához vezet.
A pajzsmező bal felső részének címerképe egy felemelt fejű kondorkeselyűt ábrázol. A vörös háttérben aranymadár a csárda felé fordul. A kondorkeselyű jelkép, a megyei levéltárban és a községi helytörténeti gyűjteményben fellelhető dokumentumok szerint a múlt századi pecsét nyomán készült.
A pajzsmező jobb alsó címerképe a Kondorosi Csárdát ábrázolja. A legendás történelmi népi hős Rózsa Sándor romantikus emlékéhez kapcsolódik. A csárda felett a legrégibb idők óta tisztelt égitestek láthatók.

Látnivalók

KONDOROSI CSÁRDA
kondoros_csarda

Forrás: keptar.oszk.hu

Kondoros legnevezetesebb épülete, a Kondorosi Csárda 1740 körül épült nyolc út találkozásánál, melyek Szarvasra, Endrődre, Mezőberénybe, Békésre, Békéscsaba-Gyula felé, Aradra, Orosházára és Szentesre vezettek. Sajnos ezt a csárdát, a hagyomány szerint, 1783 körül bosszúból felgyújtották a gyomaiak.
A mai épület 1784-ben épült újjá barokk stílusban, az akkori birtokos: báró Harruckern Ferenc Domonkos birtoklása alatt.
Alagútjában maga Rózsa Sándor, a híres betyár is megfordult. A nevezetes Kondorosi Betyárnapokat minden év augusztusában, a Csárda melletti téren rendezik.

GEIST-CSÁKÓ MAJOR – KASTÉLY, KÁPOLNA, URADALMI CSELÉDHÁZ
kondoros_geist-csako-kastely

Forrás: historicgarden.net

A kis parkban álló romantikus kastélyt, Batthyány László építtette az 1850-es évek elején. A tervező valószínűleg a család által Ikerváron is foglalkoztatott Ybl Miklós és Pollack Ágoston lehetett.
Batthyány Lászlótól bérelte, majd később megvásárolta a birtokot a gyertyagyáros, majd sertéskereskedő Geist Gáspár gyulai polgár, akihez Petőfi István, a költő öccse szegődött intézőnek. István a kastély mögötti romantikus intézői lakban élt 1858-tól 1880-ig, haláláig.
A parkban Geist, Ybl Miklóssal reprezentatív neoreneszánsz kupolás kápolnát építtetett 1865 körül, ami alatt családi kriptát alakítottak ki.

További látnivaló:
  • Elhanyagolt zsidó sírkert, a Hilf és a Weisz család síremlékeivel.