Szarvas

Szarvas Város története

Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján (kákafoki holtág). Közigazgatási területén van a Magyar Királyság(történelmi Magyarország) földrajzi középpontja, amelyet emlékmű jelöl a holt-Körös partján.

A környék már az őskor óta lakott. Nem lehet pontosan megállapítani a régi Szarvas keletkezésének idejét, azonban bizonyos körülmények valószínűsítik a 13. század utolsó évtizedeit, amikor már állandósulni kezdett a település.

1686-ban Szarvas a keresztények kezére került, de a vár (1566 után a török hódoltság idején építetett szandzsákbég palánkvár) és a település elpusztult, a lakosság elmenekült, a környék teljesen kihalt.

A település újkori történelme 1722-től számítható. A 18–19. század fordulóján Tessedik Sámuel megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikákat is.
A második világháború után az oktatás vált a település életének a legfontosabb tényezőjévé, Szarvas ma fontos iskolaváros, a megye egyik kulturális központja.

Szarvas Város címere

szarvas_cimer

Forrás: nemzetijelkepek.hu

A magyar minisztérium 1848-ban rendezett tanácsú városnak ismerte el Szarvast, ebből az alkalomból készült a címer. A város 1872-től nagyközséggé vált. A Tanácsköztársaság idején 1919-ben ismét város lett, azután visszaalakult nagyközséggé. A városi rangot legújabban 1966-ban kapta meg. Szarvas címerének motívumait az 1723. évi első két városi pecsét, valamint a későbbiek is tartalmazták.

Látnivalók

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK

A Körös-Maros Nemzeti Park hazánk hetedik nemzeti parkjaként jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében.

A Nemzeti Park területén 3 fokozottan védett és 70 védett növényfaj fordul elő, valamint 6 fokozottan védett és 127 védett gerinctelen állatfaj előfordulása ismert.
Látogatóközpontok és tanösvények várják az érdeklődő természetbarátokat. Itt található a Szarvasi Arborétum is, továbbá megtekinthetők az alábbiak:

SZARVASI ARBORÉTUM

A történelmi Magyarország és egyben a Kárpát-medence mértani közepén, Szarvason, hazánk egyetlen interaktív makett parkjában, a Mini Magyarországban történelmünk megelevenedik: több mint félszáz épített csoda, vasút- és hajó makett minden apró részletében kidolgozott kicsinyített mása megtalálható itt egy helyen.

Van lehetőség sétahajózásra, koncertek és találkozók rendezésére, városnéző kisbusz valamint kerékpárkölcsönzésre. Továbbá kipróbálhatják az úgy nevezett geocaching-et, ami egy olyan kincskereső játék, amely ötvözi a modern technikát (GPS, Internet), a térképi ismereteket és a természetjárást.

BOLZA-KASTÉLY
szarvas_bolza-kastely

Forrás: orszagalbum.hu

A volt Bolza-kastély Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található. Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található. Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület.

SZLOVÁK TÁJHÁZ

A Kálvin utcában álló Tájház egy XIX. századi parasztházban jeleníti meg a módos parasztcsalád életét. A tájház megtekintése után az alábbi foglalkozások vehetők igénybe:

  • rongybaba, csutkababa készítése
  • könyvjelző készítése keresztszemes öltéssel
SZARVASI VÍZI SZÍNHÁZ

Magyarországon egyedülálló építészeti megoldásként egy finoman stilizált várkastély és egy amfiteátrum szelíd ötvözeteként épült fel egy remekbe szabott új gyalogos fahíd szomszédságában. Festői szépségű Holt-Körös partján, közel ezer ember befogadására alkalmas színház.

További látnivalók:
  • Szárazmalom,
  • Tessedik Sámuel Múzeum.
Hármas-Körös
szarvas_harmas-koros

Forrás: horgaszversenyek.net

A Hármas-Körös egy magyarországi folyó, a Sebes-Körös és a Kettős-Körös összefolyásából keletkezik, teljes hossza: 91,3 km.